De néha- néha, ha a tükörbe nézek, hatalmas ürességet érzek, mintha kihagytam volna valami fontosat, amire már nincs időm. És a nappalok úgy telnek el, mint egy álom, minden éjszaka a reggelt várom, talán ma lesz a napja, hogy történni fog valami, amiért még érdemes élni.