Apró mosolyok, egy-egy pillantás. Neked természetes, de bennem ezek tartják a lelket.
Ahányszor kilépek az utcára, az Ő arca jut az eszembe, hogy hol lehet, mit csinálhat, mégis azt mondom nem érdekel. Csak ne kutatná a lelkem mindenhol, minden sarkon, minden úton, minden emberben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése